Ártalmas, káros, rákkeltő? Vagy teljesen ártalmatlanok az adalékanyagok? Az E-számok, amiktől hemzsegnek a bolti kész, és félkész termékek?

Nos, erre a kérdésre nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni, hiszen egyik állítást sem lehet igazolni. Sok a rémhír és sok a hallgatás, elhallgatás is biztosan.
Ami biztos: nem minden E-szám, nem minden adalékanyag káros önmagában, hiszen adalékanyagként alkalmaznak számos természetes eredetű anyagot is. Igaz, mindjárt itt az elején is felmerülhet az a kérdés, hogy mennyire jó az, ha a természetben előforduló kerek egészből valamit kivonunk, izolálunk, és más élelmiszerekben, termékekben felhasználunk. Vajon akkor is ártalmatlannak számít-e? Ki tudja …


Vannak olyan adalékanyagok, aminek a káros hatását pl. patkánykísérleteken már bizonyították, mégis … a gazdasági érdekek az egészségügyi érdekek előtt vannak, így ami egyik országban már betiltott adalékanyagnak számít, a másik országban ártalmatlan vegyületnek van kikiáltva és így engedélyezett. A hatóság és az élelmiszeripar legfeljebb a lelkiismeretük megnyugtatása érdekében ráír egy  testsúlytól függő napi maximális limitet.
Sokszor ezek a veszélytelennek minősített adalékanyagok is egyszer csak átkerülnek a veszélyesnek minősített adalékanyagok kategóriájába. Egyszer engedélyezik őket, másszor kivonják őket a forgalomból gyanú miatt, majd a nyomás hatására, vagy mert nem találnak megfelelő bizonyítékokat az ártalmasságra vonatkozóan, újra fogyaszthatóvá válnak.
Szóval, nem lehetünk ma sem biztosak abban, hogy a jelenleg ártalmatlannak feltüntetett adalékanyagok valóban azok-e.
És még ha csak ez lenne a legegyszerűbb feladat, hogy egy vegyület ártalmasságát vagy ártalmatlanságát bebizonyítsa a tudomány! Viszont a gyakorlatban nem egy adalékanyag van, hanem sok-sok. Napról-napra újabb adalékanyagok és aromák születnek a vegyészek laboratóriumaiban, és a meglevők száma is több, mint amennyit mi szeretnénk.

Az adalékanyagok nem izoláltan, önmagukban kerülnek a szervezetünkbe, hanem sok más adalékanyaggal és egyéb élelmiszerrel együtt.Ki az, aki vizsgálja ezeknek az összhatását?Ki az, aki képes arra, hogy az összes kombinációban megállapítsa, hogy egy önmagában ártalmatlan vegyület nem alakul-e rákkeltő anyaggá sok más kémiai adalékanyag társaságában?

Senki nem vizsgálja őket, és senki sem képes arra, hogy az összes kombinációt sorra vegye. Így csak remélhetjük, hogy egy veszélytelennek tituált adalékanyag többi más adalékanyaggal reakcióba lépve, egymással kölcsönhatásba kerülve továbbra is ártalmatlan marad.

Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén (Élelmiszerek árnyoldalai) című könyvéből egy nagyon találó bekezdést hoztam Nektek ezzel kapcsolatban:

“A kérdés jobb megértéséhez vegyünk egy egyszerű példát: a margarint. Az egyik termék összetétele a következő, amint a csomagolásán olvasható: hidrogénezett növényi olaj, ivóvíz, étkezési só, emulgeálószer (E 471), tartósítószer (E 202), étkezési sav (E 330), természetazonos aroma, színezék ( E160a) és vitaminok. A megvásárolt margarinból süteményt készítünk, amelyhez teszünk lisztet, cukrot, aszalt gyümölcsöket, házi készítésű – nátrium benzoáttal eltett – lekvárt, sütőport, majd a hétvégi ebéd után felszolgáljuk a családnak. A szakemberek szerint az így elkészített étel ártalmatlan, hiszen minden feltüntetett adalékanyag vizsgálatát elvégezték. De máris felmerülnek a következő kérdések: vizsgálták-e a kálium-szorbátot (E 202) az E471 számú emulgeálószer (zsírsavak mono- és digliceridjei) mellett, mégpedig citromsav (E 330), karotin (E160a) és vitaminok jelenlétében? Megvizsgálták-e az előbbi kölcsönhatást hidrogénezett növényi zsiradék mellett is? Vannak-e megbízható eredmények arról, hogy az előbbi összetételű anyag hogyan viselkedik nátrium-benzoát (lekvár), kénessav (aszalványok) és sütőpor hatására szobahőmérsékleten illetve sütési hőfokon? Sőt van-e a várható hatásokról információ, ha mindezt egy nátrium-glutamátot (ízfokozó) tartalmazó leves és egy nitrites pácsóval kezelt húsétel után eszi valaki? Milyen kölcsönhatások lehetnek, ha a sütemény után megiszik a család egy aromásított, guargumival stabilizált és foszforsavval kezelt, szénsavas üdítőitalt?
Talán az előbbi egyszerű példa megmutatta, hogy a kémia sokkal bonyolultabb, mintsem hogy egy laboratóriumban vizsgálni lehetne.

Be kell látni, gyakorlatilag lehetetlen biztosat mondani a hatásokról.”

 

Forrás: http://www.fittnok.hu/artalmasak-e-az-adalekanyagok?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=artalmasak-e-az-adalekanyagok


Designed and hosted by PortDesign.